Pages Navigation Menu
  •  

A VinCE Balaton logó alkotója

VinCE Balaton logo 2013A fejünkben kész a rendezvény, már érezzük a hangulatát, újabb és újabb ötletek érkeznek, viszont hogy jelenjen ez meg vizuálisan? Úgy döntöttünk, hogy pályázatot írunk ki, amelyre fiatal grafikusokat hívtunk meg, és vártuk a csodát. Szerencsére meg is érkezett! 32 pályamunka jött, és nagy örömünkre szolgált, hogy szinte mindegyik átgondolt, alaposan kidolgozott munka volt. A szervezők mellett a VinCE Magazin grafikusa és stúdióvezetője, illetve a HG 360 kreatív szakembere is részt vett a bírálatban. A pályázatokat mindannyian név nélkül néztük végig, és egyenként összeírtuk kedvenceinket, majd a legtöbb voksokat nyert pályázatokat együtt újra végignéztük, és addig tartott az értekezlet, amíg konszenzusra nem jutottunk. A 22-es felelt meg leginkább a kívánalmainknak: sugározza a nyár, a könnyed szórakozás hangulatát, legyen egyértelmű, hogy egy borkóstolós rendezvényre invitál, és persze legyen figyelemkeltő, öröm legyen ránézni.
A 22-es pályamunka készítője Szarvas László, akinek a munka a győzelemmel nem ért véget, mert a logó részét képező figurák egy részét kicseréltettük, megszakértettük a betűtípust, ésatöbbi ésatöbbi.
A VinCE Balatonra készülünk pólókkal is – amelyeket természetesen az üde látványú logó díszít majd, az ING–Anya&Apa gyermekmegőrzőben pedig a gyerekek elkészíthetik a saját VinCE Balaton logójukat – azokat rajzolják bele, amik nekik a legnagyobb élményt jelentik a fesztiválon.

Az alábbiakban pedig a júliusi számban megjelenő, Szarvas Lászlóval készült interjú olvasható.

Vizuális típus

Némileg rendhagyó beszélgetéssel jelentkezünk ezúttal. Borszerelem rovatunk szereplőjét ugyanis kevéssé a borhoz, mint inkább az alkotáshoz való viszonyáról faggattuk. Szarvas László személyében azt a fiatalembert ismerhetik meg, aki grafikai tervével megnyerte a VinCE Balaton arculati pályázatát.

Szarvas László20 éves koromban szülővárosomban, Szabadkán egy saját fodrászüzlet megnyitásával kezdtem a pályafutásomat. Az akkori Szerbia körülményei között azonban nem ment jól az üzlet. Én viszont mindenképpen alkotói munkával szerettem volna foglalkozni, ezért elvégeztem néhány grafikusi tanfolyamot. Majd egy németországi olasz étterem mosogatópultja mellett eltöltött néhány hónap után határoztam el végleg, hogy a grafikusi szakmát választom. Miután Budapestre költöztem, sikerült is egy hét alatt állást kapnom egy kommunikációs ügynökségnél, majd a jelenlegi munkahelyemre, az ACG-hez kerültem. A reklámügynökségnél grafikusként leginkább hirdetések, plakátok, arculatok tervezésével foglalkozom – vagyis mindazzal, amiről a VinCE Balaton pályázati kiírása is szólt.
Nem vagyok egy kifejezetten pályázatvadász típus, a magazin felhívására is egy ismerősöm hívta fel a figyelmem, mégpedig szinte az utolsó pillanatban, a leadási határidő előtt két nappal. Ebből egy napig tartott az elhatározás, így egy jutott a valós tervezői munkára. Az első tervem katasztrofálisan gyengére sikerült,  de szerencsére időben kapcsoltam. Tehát alig pár órám maradt a „nagy dobásra”.
A  terv alapötletét egyszerűen a pályázati kiírásból merítettem, amely egy színes arculatot várt, megtartva a VinCE Budapest borospohár formájú logóját – csak éppen „balatonosítva”. Megjegyzem, az egyik előnyöm a vetélytársaimmal szemben talán az volt, hogy én ezúttal is egyértelműen a feladatra és az instrukciókra koncentráltam. A grafikusok ugyanis szeretik kissé individuálisan megközelíteni a munkát. Én a lényegretörő, egyszerűen megfogalmazott üzeneteket kedvelem.  Amikor a terv különböző elemeit megtöltöttem változatos tárgyakkal, az egész hirtelen működni kezdett.  Bár azt hiszem, az idő rövidsége miatt az alakzatokat túlságosan széles körből merítettem. A szervezők felvetése később teljesen jogos volt: a zebra helyett például tényleg stílusosabb lett volna a szürkemarha használata…Bevallom, a borhoz való viszonyom nem jutott túl sok szerephez az alkotásnál. A borral akkor kezdtem megismerkedni, amikor Magyarországra költöztem. Még a klasszikus, boroskólás időszak is kimaradt az életemből,  sokáig ugyanis kizárólag sört fogyasztottam. Mivel jeleneleg az egri Eszterházy Károly Fősikolára járok, a város is közelebb hozott a borkóstoláshoz. Az egri vörösökön kívül kedvelem még a villányi és a Balaton-felvidéki borokat. Sokáig nagy vágyam volt egy olyan családi vállalkozás beindítása, amely a háztájira épít.  Elképzeltem hozzá egy kis szőlőt, kis pincével. Egészen komolyan foglalkoztatott a dolog, szakkönyvet is vettem, miközben kerestem a megfelelő etyeki telket. Aztán a terv sajnos meghiúsult, talán pár év múlva tényleg belevágok.
A VinCE Balaton óriásplakátjai mikor kerülnek ki az utcákra? Azért jó érzés lesz akkora méretben látni a munkámat…

Szerző: Patakfalvi Dóra
Fotó: Aknay Csaba

Advertisement